| |
A veszélyek száma nem
csökken, és mindannyian ki vagyunk téve a betegségeknek. Külföldön
az egészségügyi ellátás költséges, az utazás drága, szabadidőnk
értékes, az üzleti útra indulónak pedig nagy a tétje.
Ha csak a
leganyagiasabb szempontot vesszük tekintetbe, a megelőzés akkor is
olyan egészségvédelmi stratégia, amelyet egy utazó sem hagyhat
figyelmen kívül.
Az élelmiszer-higiénia terén az étvágy nem jó tanácsadó, és ne
induljunk ki abból, hogy az étel kifogástalan, hacsak nem tudjuk
biztosan, hogy az friss alapanyagból alapos főzéssel, hőkezeléssel
készült, különösen, ha hús ételről van szó.
Étkezés előtt természetesen kezet kell mosnunk, de ha utána a sokak
által használt piszkos törülközőbe töröljük a kezünket, azután pedig
megfogjuk az ajtókilincset, akkor mondhatni, magunknak keressük a
bajt.
A rovarok amellett, hogy csípésük kellemetlen, egész sor betegséget
terjesztenek, amelyek közül nem mind megelőzhető. Mivel a
gyógyszerekkel szemben ellenálló malária rendületlenül terjed, a
rovarok elleni egyéni védekezés fontosabb, mint valaha, és ebben
komoly előrelépésnek számít a rovarirtóval impregnált védőháló
használata.
Mivel a mérsékelt éghajlatú országokból egyre több ember nyaral
napfényes üdülőhelyeken, a bőrrák előfordulása nagy mértékben
megnőtt. Ajánlott tehát a kalap, napszemüveg viselése, a napolaj
használata, illetve, hogy délelőtt 11 órától délután 2-ig, 3-ig ne
tartózkodjunk a tűző napon.
Sok külföldön történt baleset okozója az alkohol. Ne felejtsük el,
hogy az italokat nem feltétlenül a megszokott mércék szerint mérik
és alkoholtartalmuk is különbözhet. A megengedett véralkoholszint
sok országban alacsony, és nagy a valószínűsége annak, hogy az
autósokat vizsgálatnak vetik alá. A bírság pedig általában nagy
összegű. Az utasbiztosítások gyakran nem nyújtanak kártérítést olyan
balesetekért, sérülésekért vagy veszteségekért, amelyek alkoholos
befolyásoltság alatt következtek be.
Utazzunk feltűnés nélkül, értékeinket és pénzünket ne fitogtassuk
szegény vidékeken!
Magashegyi betegségek
A “heveny magaslati rosszullét” kifejezés minden egymással összefüggő
magaslati rosszullét közös neve, amely általában a nagy magasságon
tartózkodás utáni 2-4 napon belül jelentkezik.
A jóindulatú heveny magaslati rosszullét tünetei: étvágytalanság,
fejfájás, émelygés, hányás, alvászavar, telítettség érzése a
mellkasban, avagy ezeknek a tüneteknek valamilyen kombinációja. Ez
az állapot meglehetősen ártalmatlan, de komolyabbra is fordulhat.
Ezért nem szabad jelentéktelen apróságként kezelni, hanem fontos
figyelmeztetésnek kell tekinteni.
A
rosszindulatú heveny magaslati rosszullét akár halálos kimenetelű
is lehet. Tüdő eredetű heveny magaslati rosszullétkor a tüdőben
folyadék halmozódik fel. Az a vízzel való feltöltődés, több más
változással együtt még a pihenés állapotában is légszomjat,
köhögést, fehér köpetet és gyakran az ajkak elkékülését okozza. Az
agyi eredetű heveny magaslati rosszullétnél az agyban keletkezett
agyvizenyőt jelent. A betegnek fáj a feje, álmos, bizonytalanul áll
a lábán, viselkedése abnormálissá válik, tudata elhomályosul, és
gyakran kómába esik.
Kezelés
A jóindulatú heveny magaslati rosszullét esetén az az alapvető
szabály, hogy a beteg a felgyógyulásig maradjon ugyanabban a
magasságban. Ez gyakran mindössze két-három napig tart, és utána
óvatosan folytathatja a felfelé haladást. Ha 3-4 napon belül nem
gyógyul meg, vagy ha állapota rosszabbra fordul, akkor mindenképpen
tanácsos leereszkedni.
Akik rosszindulatú magaslati rosszullétben szenvednek, rendszerint
nincsenek abba a helyzetben, hogy döntéseket hozzanak. Fizikai
erőnlétükkel együtt helyzetfelismerésük is rosszabbodhat. Sürgősen
alacsonyabban fekvő helyre kell őket juttatni!
Gyógyszeres kezeléseknél az acetazolamidot, illetve a dexametazont
szokták alkalmazni, azonban jelentős mellékhatásaik vannak
hosszútávú szedésüknél.
A megelőzés kulcsa a fokozatos felfelé haladás. Az időbeosztás a
helyi körülményektől függ, alapvető azonban, hogy kerüljük a gyors
felfelé haladást és hogy hagyjunk időt arra, hogy hozzászokjunk a
2500 méter feletti magassághoz.
Mire vigyázzunk a vízparton?
Helyénvaló az a régi mondás, amely szerint teli gyomorral ne menjünk
úszni, és az is igaz, hogy az alkohol a legveszedelmesebb táplálék.
Csoportosan a nyaralók az átlagosnál több szeszes italt
fogyasztanak, és jó lenne, ha nem feledkeznének meg arról, hogy az
alkoholfogyasztás sportolás közben nagyon gyakran tragédiához vezet.
Nem offeros ezen kívül felhevült testel a hűvös vízbe hirtelen
ugrani, mert szívinfarktus, vagy görcsök léphetnek fel.
A nyílt tenger az apálydagály áramlatok veszélyét rejti magában.
Mindig a helyszínen kell tanácsot kérni a dagály erősségét illetően.
Nagyon kevesen képesek egy csomós sebességű áramlat ellen úszni.
Másik ok az óvatosságra a cápák, tengeri kígyók, medúzák és más
veszélyes tengrei állatok előfordulás. Ebben az esetben is a
helyiektől érdemes tanácsot kérni és az ő szokásaikat követni:
bizonyos területek például nappal veszélytelenek, de éjszaka már
nem.
A légi utazás kockázatai
Oxigénhiány léphet fel az erős dohányosoknál, mert a
cigarettafüstben lévő szén-monoxid csökkenti vér oxigénszállító
képességét. Alkoholfogyasztáskor ugyanezek a hatások jelentkeznek,
csak még fokozottabban.
A gázok tágulása leszállás közben az egészséges embernél abban
nyilvánul meg, hogy szorítja az öve, különösen ha sok alkoholt vagy
szénsavas italt és gázokat termelő ételeket, például babot,
káposztát, fehérrépát és curryt fogyasztott. Ezért tanácsos a
repülés során mértékletesen inni és enni, és kényelmes, laza ruhát
viselni.
Az utasfülke száraz levegője okozta kiszáradás ellen a repülőgép
személyzete folyamatosan innivalóval látja el az utasokat. A víz és
a gyümölcslé fogyasztása a legjobb módja a folyadék pótlásának. A
repülőgép fedélzet levegőjének szárazsága hatással van a
kontaktlencsét viselő utasokra is. Nekik tudniuk kell, hogy a
repülőút alatt mind a lágy, mind a kemény lencsék gyorsabban
száradnak ki.
A kiszáradás fokozza a trombózis veszélyét is.
Hosszú utazás alatt tanácsos rendszeresen sétát tenni a fedélzeten. A
hosszú ülés alatt ugyanis a lábfej és a lábszár megdagadhat, és
ilyenkor gyakorta megesik, hogy az utas a repülőút végén nem tudja
visszahúzni a cipőjét. A testhelyzet miatti vizenyő és a lábban
áramló vér pangása a mélyvénás trombózis kialakulásához vezethet.
A repülés során előforduló egyik szokatlan vészhelyzet - amely
általában csak a könnyűbúvárokat fenyegeti - az úgynevezett
dekompressziós vagy más néven keszonbetegség. Ezt a betegséget a
nyomás csökkenésével a testszövetekben felszabaduló
nitrogénbuborékok okozzák. A stabil légnyomást biztosító repülőgépen
utazókat nem fenyegeti veszély, hacsak nem röviddel utazás előtt
könnyűbúvárkodtak. A búvárok testszöveteiben a lemerülés során a
normálisnál több nitrogén sűrűsödik össze, amelynek egy része, ha nem
is egésze, a felszínre való visszaérkezéskor kiárad; a maradék pedig
a repülőgép felszállása közben szabadul fel. Ennek jeleként és
tüneteként ízületi fájdalom, viszketés és kiütések jelentkeznek.
Ezért utazás előtt 24 órával offeros kerülni a túlságosan mélyre
merülést, a repülést közvetlenül megPrevious 2-3 órában pedig
egyáltalán nem javasolt merülést végezni.
Érdemes felkészülni hosszú utazások után, az időeltolódás miatti
átállásra. A fényhatások miatt szervezetünk megpróbál minél előbb
alkalmazkodni, de ez időbe telik és addig teljesítményünk is
csökkenhet. Sokat segíthet a repülőn töltött pihenés, alvás, ezért
figyeljünk arra, hogy kevés alkoholt, vagy nehéz ételt együnk.
A napsütésről
Minél nagyobb a napfény általi ibolyántúli sugárzás adagja, annál
súlyosabb bőrkárosodást idéz elő. A napfény ibolyántúli sugárzása
akkor a legerősebb, amikor a nap a legmagasabban áll az égen, azaz
nyáron délidőben, különösen az Egyenlítő körüli alacsony szélességi
fokon. A besugárzás mértéke nő, ha valamilyen tükröződő terület van
a közelben, például víz, nagyon tiszta ég, fémek, fehér anyagok.
A nyári üdülésre való készülődésként feltétlenül be kell szereznünk
néhány tubus magas fényvédő faktorú napozókrémet a bőrünknek
leginkább megfelelő típusból. Lehetőleg olyan készítményt
válasszunk, amely UVA-védelmet is nyújt.
Káros túl sokat tartózkodni a napon. A túlzott napsütés fájdalmat,
kivörösödést, duzzanatot, hólyagosodását, esetenként a bőr
kisebesedését okozhatja, nagyon ritkán pedig lázat, kómát, sőt
belátható időn belül halált is előidézhet, hosszú távon pedig a bőr
kiszárad, elvékonyodik, besárgul, ráncossá válik, elszarusodik,
petyhüdt lesz, vagy pedig bőrrák alakul ki.
Kezelések:
Kalamintartalmú készítmények vagy testápoló hűsítheti a leégett
területeket, és az aszpirin, a paracetamol és más enyhe
fájdalomcsillapítók szintén enyhíthetik valamelyest a fájdalmat és a
gyulladást. Naponta háromszor 25 mg indometacin szedéséről
kimutatták, hogy valamelyest segít, feltéve hogy a napozás után
minél előbb elkezdjük a kúrát.
A foltokban történt leégést ugyanúgy kell kezelni, mint a szokványos
leégést, védjük az érintett területet és tartsuk tisztán a fertőzések
elkerülése végett. A súlyos, kiterjedt leégés gyógyításához
szükségünk lehet folyadékra, ágynyugalomra, fájdalom-csillapítókra.
A problémák megelőzésének az a jobb módja, ha inkább kerüljük a
túlzott napozást, mintsem utólag kezeljük a már kialakult tüneteket.
A téli sportok
A téli sportoknál elengedhetetlen a jó szigetelés. A többrétegű
ruházat hatékonyan tartja testhőmérsékleten a levegőt.
Általánosságban a legjobbak a természetes szálakból készült ruhák. A
legkülső réteg lehetőleg legyen szélálló és nem túl sima felületű.
Szeles időben a hűtési tényező gyorsan és lényeges mértékben
csökkentheti a tényleges léghőmérsékletet.
A szigetelés hatékonysága gyorsan romlik, ha vizes a ruhánk. Az okos
síelők ezért mindig visznek magukkal műanyag zsákban egy pár száraz
zokni, mivel a láb nagyon könnyen nedves lehet, ha mély porhóban
síelünk.
Lehűléskor a test próbálja megtartani a központi maghőmérsékletet. A
hőveszteséget csökkenti a bőr véredényeinek reflexszerű
összehúzódása. Az izomtevékenység hőt termel, ez a magyarázata a
borzongásnak. Bármi, ami a tevékenységet csökkenti - például ha
elakad a sífelvonó -, azt eredményezi, hogy testhőmérsékletünk
gyorsan csökken, és az a legjobb, ha ilyen körülmények között
mozgatni próbáljuk végtagjainkat.
A hőveszteséget növeli a bőr véredényeinek kitágulása. Az alkohol
értágító hatású, vigyázzunk hát vele.
Rendkívül fontos a kéz védelme is. Gyakorlatilag az egyujjas kesztyű
jobban védi a kezet, mint az ötujjas, mert ebben az ujjak jobban
tudnak mozogni. Jegyezzük meg, hogy ha alacsony hőmérsékleten a
felszerelés fémrészeit megakarjuk érinteni, akkor hordjunk az
egyujjas kesztyű alatt könnyű pamutkesztyűt, mert az megvéd a “megégéstől”.
Mínusz 10 fok alatt semmiképpen se nyúljunk fémhez még meleg kézzel
sem, mert a bőr azonnal felhólyagosodik vagy hozzátapad a fémhez.
A gyermekek különösen fogékonyak a hideg okozta sérülésekre,
ráadásul fagycsjpte kezük és lábuk későbbi torzulással vagy a
fejlődés akadályozásával járó maradandó károsodást is szenvedhet.
Győződjünk meg arról, hogy a gyermekek nem fáznak, és többször is
nézzünk rájuk, miközben a hóban játszanak, hógolyóznak stb.
A látótávolság csökkenése - például köd miatt - késleltethetik a
hazatérést. Az éjszaka beálltával általában a hőmérséklet is
csökken. Ha semmi remény nincs, vagy legalábbis kétséges, hogy a
menedékházig eljutunk, építsünk jégkunyhót, vagy ássunk megfelelő
nagyságú lyukat a hóban. A csoportok tagjai bújjanak össze. Ha
viszont egyedül vagyunk, szorosan kucorodjunk össze, hogy így is
csökkentsük azt a felületet, amelyen keresztül a hő eltávozhat.
A tiszta hegyvidéki levegőn valós veszélyt jelent a leégés. Főleg a
fehér bőrűekre vonatkozó tanács, hogy mindig használjanak
napozókrémet.
A fehér hóról visszaverődő vakító fény súlyos szemsérülést okozhat.
Ezt a veszélyt leginkább egy megfelelő, lehetőleg oldalt is védő
szemüveg viselésével kerülhetjük el.
A lavina általában meredek lejtőkön fordul elő, ahol már elég magas
hó van. A kockázat rendszerint akkor a legnagyobb, amikor
időjárás-változás van, és a hőmérséklet hirtelen megemelkedik.
A lavinát elindíthatja zaj, a síelők, de spontán is elkezdődhet. A
legtöbb üdülőhelyen olyan automata szerkezetet szereltek fel, amely
megállítja a lavinát, még mielőtt az bármilyen kárt okozna. A
lavinát kis erejű gránátrobbantásokkal is elindíthatják.
Ha fölöttünk elindul a lavina, próbáljunk meg zuhanási iránytól
odébb síelni. Ha van rá idő, vegyük le a síléceket, lélegezzünk
szaporán, hogy minél tovább vissza tudjuk tartani a lélegzetünket,
ha beborítana bennünket a lavina. Gömbölyödjünk össze és védjük a
fejünket, kapaszkodjunk a síbotokba.
Ha beborított bennünket a lavina, próbáljunk meg utat keresni a
levegőnek. Ne essünk pánikba, bökjünk fölfelé a síbottal, hogy
megállapítsuk, ki tudunk- e alakítani egy légzőnyílást. Ezután
fokozatosan távolítsuk el a havat a lyuk tetejétől az aljáig.
Ha a lavinazuhatag magas részén estünk fogságba, terpesszük szét
kezünket-lábunkat, próbáljunk meg a felszínen maradni és “úszni”,
mint ha egy hullámot lovagolnánk meg.
Mit együnk - mit igyunk Európán kívül?
Ételek:
- ha lehetséges, az utazó válasszon olyan ételt, amelyet biztosan
frissen készítettek el, például omlettet, sült krumplit.
- A frissen forralt ételek - például a rizs, a csemegekukorica -
mindig biztonságosak.
- Olyan zöldségeket és gyümölcsöket egyen, amelyek szennyeződés
nélkül könnyen meghámozhatók vagy szeletelhetők, például banánt,
citrusféléket, dinnyét, papayát, avokádót.
- Lezárt csomagolásból vagy konzervből kivett ételt fogyasszon -
vigyen magával biztonsági tartalékot!
- Frissen sütött kenyeret vásároljon - keresse meg a pékséget!
- Válassza inkább az elfogadható módon elkészített helyi ételt, mint
a nyugati stílusúak rosszul készített utánzatát.
- Minden meleg ételt csak akkor tekintsen biztonságosnak, ha forrón
tálalják.
- Ha indokoltnak látja, küldje vissza az ételt, és tegyen panaszt.
Ne egyen:
- salátákat;
- olyan ételt, amelyről nem tudja, hogy frissen főzték, ideértve a
szállodai büfében meleg helyen kint hagyott ételt;
- olyan ételt, amelyen légy van vagy lehetett;
- kagylókat, rákot vagy fűrészes garnélarákot stb.;
- bonyolult ételeket, amelyeket az elkészítés során sokszor meg
kellett fogni;
- mosatlan vagy hámozhatatlan gyümölcsöt vagy zöldséget;
- fagylaltot és jégkrémeket;
- pasztőrözetlen tejből készült tejtermékeket. Bizonyos országokban
ténylegesen nem minden “pasztőrözött” tejet pasztőröztek;
- véres húst, tatárbifszteket, nyers halat;
- meghámozhatatlan gyümölcsöt vagy mások által meghámozottat;
- olyan ételt, amelyhez piszkos kézzel nyúltak;
- az asztalon kint hagyott mártásokat és fűszereket.
Az italok
Az ivóvizet jóddal kell sterilizálni, vagy fel kell forralni.
Gyakran könnyű forró teát kapni. Ne használjon jeget! A palackozott
italokat az ön jelenlétében nyittassa fel. A szénsavas ital
biztonságosabb. A trópusokon kóstolja meg a fiatal kókuszdiót (ez
körülbelül fél liter édes levet tartalmaz - hozzon magával
szívószálat). Ne igyon utcai árusnál vett gyümölcslevet! Szokjon le
a jégkocka használatáról! Még fogmosáshoz se használjon csapvizet!
Különleges ellátás
Terhes nő:
Alaposan meg kell gondolni az utazást olyan területekre, ahol az
orvosi ellátás kétes színvonalú, vagy ahol a nyelvi nehézségek vagy a
kulturális akadályok megnehezítik a kommunikációt, és ezáltal a
diagnózis felállítását és a kezelést is. A terhesség korai
hónapjaiban beNext vetélést a biológiai rendszer nyilvánvaló
hibái okozzák: vagy a hibás sejtosztódású a magzat vagy a méhlepény
kifejlődésének korai szakaszában, vagy az hogy a méhlepény nem
tapadt rendesen a méh falához. Az utazás csak közvetett módon
okozhat vetélést, például a fertőzés okozta magas láz vagy a
hasmenéssel járó súlyos folyadékvesztés következtében.
Ezeknél sokkal aggasztóbbak a vetéléssel járó közvetlen szövődmények,
amelyek között megtaláljuk az alkalmanként életveszélyt jelentő
vérzést, a súlyos fertőzést, illetve az Previousk nem megfelelő
kezelését. A vetélés a terhesség folyamán bármikor előfordulhat, bár
a terhesség késői szakaszában ritka.
Azok a nők, akik terhesek, tervezik a terhességüket, ill. akik
hosszabb külföldi tartózkodásuk alatt szándékoznak teherbe esni, az
utazás előtt mindent tudjanak meg annak az országnak az egészségügyi
szolgáltatásairól, ahova utaznak.
A terhes nő próbálja meg elkerülni a repülőút alatt, illetve a forró
éghajlaton beNext folyadékvesztést - ez ugyanis fokozza a
trombózisveszélyt és a székrekedést, ami terhesség alatt egyébként
is gyakori. Igyon sok folyadékot - lehetőleg tiszta vizet -, de ha a
helyi víz nem biztonságos, csak palackozott vagy forralt vizet
fogyasszon.
Gyerekek
Az indulás előtt érdemes megtudni: szükséges-e biztosítást kötni?
Könnyen beszerezhetőek-e a gyógyszerek?
Ne engedjük, hogy utazásunk alatt gyermekünknek injekciót adjanak,
hacsak nem létkérdés, valamint ha teljesen bizonyosak vagyunk abban,
hogy a tűt sterilizálták.
Tudja megy, hogy a helyi ivóvíz iható-e. A tiszta víz nagyon fontos a
gyermekek számára, mivel a gyomorpanaszok jelentik a leggyakoribb
rendellenességet. Az utazás során mindig érdemes fenntartással lenni
a víz minőségét illetően - még a palackozott szénsavas italok sem
mindig biztonságosak. Ha az utazónak kétségei vannak, csak teát
fogyasszon.
Iható-e a tej, és ha nem, kapható-e tejpor? Ezt ugyan elég könnyen
vihet is magával az utazó, és szüksége is lehet rá, ha kisbabáját
tápszerrel táplálja.
A hasmenés különösen gyakori a külföldre utazó vagy külföldön
tartózkodó gyermekek körében. Ezek a megbetegedések nem
szükségszerűen súlyosak vagy életveszélyesek. A hasmenés súlyossága
attól függ, hogy mennyi folyadékot veszít a szervezet: mivel a
gyermeknél a testsúlyhoz viszonyítva nagyobb a folyadék mennyisége,
ezért minél fiatalabb a gyermek, annál komolyabbak a
következmények. A csecsemő már a hasmenés kezdete után néhány órával
kiszáradhat.
A leégés nyilvánvaló környezeti kockázat, különösen a magasban fekvő
vagy hegyvidéki országokban, ahol a trópusi nap nagyon gyorsan éget.
A nap akkor is égethet, ha felhős az ég. legyen nagyon következetes
abban, hogy a gyermekek mindaddig viseljenek sapkát és védjék a
karjukat és lábukat, amíg csokibarnák nem lesznek. Az uszodákban
vagy a tengerparton használjanak napolajat, lehetőleg vízlepergetőt.
Jobb, ha zárt oldalfalú ágy helyett mózeskosárban alszik a baba,
mert az nem olyan meleg. Sötétedés után mindig fedje le a kosarat
hálóval még akkor is ha olyan szobában van, aminek az ablakán van
védőháló - a szúnyogok kiváló érzékkel találják meg a legkisebb
lyukakat is.
Ha gyermeke cukorbeteg, cisztás fibriózisban, glutén okozta gyomor-
és bélbántalomban vagy más krónikus betegségben szenved, akkor jóval
az utazás előtt kérjen tanácsot szakembertől, mivel ilyen esetekben
komolyabb előkészületekre van szükség.
Cukorbetegek utazása
Gondoskodjék bőséges mennyiségű tablettáról vagy inzulinról,
fecskendőről és injekciós tűről, valamint a vizelet- vagy
vérvizsgálathoz szükséges felszerelésről. A legfőbb az, ha a
gyógyszerkészletet és felszerelést legalább két csomagba teszi, arra
az esetre, ha valamelyik esetleg elveszne. Az inzulint soha ne tegye
olyan bőröndbe, ami a raktérben lesz, mert megfagyhat. Az inzulin
tárolása általában nem jelent gondot. Az utazás alatt nem szükséges
hűteni. Mérsékelt éghajlaton az inzulin hónapokig eláll
szobahőmérsékleten. A hosszú ideig tartó tárolásnál, különösen a
trópusokon javasolt az inzulin hűtése.
Repülés nyugati irányba:
Aligha jelenthet különleges gondot az, hogy az injekciók között
eltelt időt naponta kétszer két-három órával meg kell hosszabbítani.
A rendszeres ellenőrző vizsgálatokat el kell végezni, és ha nagyon
felmegy a cukrunk, egy kis többletinzulint kell beadni. Ha az
injekciók közötti idő még tovább nő, a szokásos injekciók között az
oldódó inzulinból kis adag kiegészítő injekciót kell adni.
Repülés keleti irányba:
Az injekciók közötti időt minden egyes alkalommal két-három órával
csökkenteni kell, ami meglehetősen alacsony vércukorszintet
eredményezhet. A szintet nagyon gondosan kell ellenőrizni, és ha
szükséges minden egyes adagot kis mennyiséggel csökkenteni kell. Az
étkezések rendszerességét ilyenkor is meg kell tartani. Számos
légitársaság biztosít speciális ételt a cukorbetegek számára,
amennyiben előre kérik.
A testi fogyatékos utazó
A tolókocsi:
Ha a beteg nem túl magas vagy súlyos , a legcélszerűbb könnyű,
összecsukható, ún. “junior” modellt használnia. Az akkumulátorral
működő tolókocsik nehezek, ormótlanok, és a csomagtérben könnyen
megsérülnek. Ha mindenképpen ilyen tolókocsira van szükség,
feltétlenül meg kell tudni, hogy a repülőtéren milyen szabályok
vonatkoznak az akkumulátor szállítására vonatkozóan. Az Egyesült
Államokban ma már szállítható folyadékcellás akkumulátor a
repülőgépen, amennyiben megfelel a szövetségi előírásoknak. A
“tolókocsi-szotító” felbecsülhetetlen eszköz, amikor a tolókocsit át
kell préselni az ajtón. Az egyszerűbb javítások elvégzéséhez érdemes
néhány szerszámot magunkkal vinni.
A vakság:
A körülményeket illetően a vakság sokkal kevesebb nehézséggel jár,
mint azt az ember hinné. Nem igényel speciális bútorokat. Az
éttermekben ma már helyenként Braille-étlapot is tartanak, a
szállodákban Braille-írással is megtalálhatóak a biztonsági előírások.
Ha a repülőgép személyzete magától nem mondja, meg kell kérdezni,
hogy hányadik sornál van a legközelebbi kijárat. Az Egyesült Államok
repülőjáratain a vakok, ha igénylik, az ülésük mellett tarthatják a
botjukat. Az Egyesült Államok belföldi járatain a vakvezető kutyák
az utastérben utazhatnak.
A süketség:
A szállító- és szállodai személyzettel közölni kell, hogy az utazó
süket, hogy a vészjelzéseket látható módon, vagy személyesen
közöljék. Sok szállodában a tűz és füstjelzők nemcsak hang-, hanem
villogó fényjelzést is adnak. A jelzőkutyákat, amelyek ma már egyre
elterjedtebbek, arra tanítják be, hogy a gazdájukat figyelmeztessék
bizonyos helyzetekben, például, ha a gyerek sír.
A szívbetegségek
Szívbetegek esetén sem kell az utazás lehetőségét eleve kizárni,
hacsak nincs a betegnek állandó orvosi felügyeletre szüksége.
Ésszerű óvintézkedésekre viszont annál inkább szüksége van. Kerülje
a nagy magasságot, a nagyon hideg időjárást, az utazás rendje legyen
rugalmas, hogy elkerülhesse a stresszt. Kerekeken guruló bőröndöt
vigyen magával vagy összecsukható kerekes bőröndtartót. Ha jobban
szereti a szervezett utak nyújtotta kényelmet, de el akarja kerülni
a rohanást, jelentkezzék sérülteknek szervezett útra. Ez nemcsak a
szívbetegeknek lehet jó választás, hanem azoknak az idősebb
embereknek is, akik nem sérültek, de lassabb tempóra van szükségük.
A hajóút szintén kimondottan mértékletes módja az utazásnak. A
szívbeteg tudakolja meg, hogy a hajó minden fedélzetén van-e lift.
A vesebetegek
Az orvosuk jóváhagyásával a vesebetegek is utazhatnak külföldre, és
megkaphatják megszokott dialízisüket az olyan kórházakban és vese
központokban, amelyek fogadnak átutazókat. A helyfoglalást jó előre
meg kell szervezni. Szüksége lesz az orvosnak a kezelésre vonatkozó
jelentésére és beutalására, valamint a hepatitis B-ellenanyaggal
kapcsolatos vizsgálati eredményre. Ha az utazási terveket módosítják
vagy elhalasztják, arról a fogadó intézményt értesíteni kell, mert a
kezelés elmaradása megzavarja a beosztást és kényelmetlenséget okoz
a rendszeresen kezelteknek. A dialízis lehetőségéről nemzetközi
címjegyzék áll a rendelkezésére azon vesebetegek számára, akik
utazni akarnak.
Trópusi betegségek
Tüdőgümőkór - tbc
A tbc
leggyakrabban a trópusokon fordul elő, különösen Délkelet-Ázsiában
és Afrika Szaharától délre eső területein.
A tbc-t a tuberkulózis baktérium okozza, amely általában a tüdőt
támadja meg. Szinte mindig cseppfertőzés útján terjed.
A tbc nem mindig okoz súlyos megbetegedést, és a legtöbb betegnél az
elsődleges gócpont a betegség nyilvánvaló jelei nélkül meg is
gyógyul.
A tüdőgümőkor kapható tejtől is, mely olyan tehéntől származik,
amelynek a tőgye tbc-vel fertőzött.
Az aktív tbc, amelynek tünete az idült köhögés véres köpettel és a
láz, a kezdeti fertőzés után bármikor jelentkezhet - néhány héttől
egészen több évig -, bár a kockázat az idő múlásával csökken.
A tbc elleni gyógyszerekkel folytatott kezelés általában igen
hatásos, de a terápiát legalább 6-9 hónapig kell folytatni.
A merevgörcs - tetanusz
A
merevgörcs ritkán fordul elő azoknál az utazóknál, akik hagyományos
módon nyaralnak, nagy a veszélye viszont azoknál, akik szafarira,
túrára, hegymászásra vagy felfedezőútra mennek.
A merevgörcsöt valamely sebnek a Clostridium tetani baktériummal való
fertőződése okozza, ami erős toxinnal károsítja az idegrendszert és
az izmokat. A toxin erőteljes, folyamatos izom-ősszehúzódást és
heves görcsöket idéz lő, amelyek gyakran légzési nehézségeket,
kimerültséget okoznak, majd bekövetkezik a halál.
A merevgörccsel kapcsolatos sebek és sérülések
- mély, elszennyeződött sebek
- nyílt törések (sérült felületi bőrréteg alatti törések)
- állati és emberi harapások
- nem steril injekció
- műtétek
- tetoválás, füllyukasztás és hagyományos körül metélés
- idült fekélyek és fülfertőzések
- a méh szülés, vetélés vagy abortusz után
- az újszülött fertőzött köldökzsinórja
A megelőzés legjobb módja a gyermekkori tetanusz-toxpiddal végzett
védőoltás, amelyet tíz évente megismételt adagokkal kell
kiegészíteni.
Elsősegély nyújtásakor a sebet a sérülést követően tiszta vízzel és
szappannal vagy gyenge tisztítószerrel ki kell mosni. Az erős
fertőtlenítőszerek használatát kerülni kell, mert károsíthatják a
szöveteket. Az antibiotikumok önmagukban nem képesek teljes
bizonyossággal megakadályozni a merevgörcs kialakulását.
A diftéria
A diftéria súlyos fertőzés, amely ritkán fordul elő a fejlett
országokban, de még mindig komoly veszélyt jelent azokra az
utazókra, akik nem kaptak védőoltást.
A diftériát olyan baktérium okozza, amely sok ember torkában vagy
bőrén él anélkül, hogy betegséget idézne elő. Azt az egyént, aki
hordozza a baktériumot, baktériumgazdának nevezzük. Őt a betegség
vagy azért nem támadja meg, mert diftéria elleni védőoltásban
részesült, vagy azért, mert a baktérium korábban már megfertőzte őt,
így védettséget szerzett.
A probléma akkor jelentkezi, amikor a baktériumgazda egy nem védett
vagy a fertőzésre fogékony személyt megfertőz. A torok fertőződésekor
vastag, fehér hártya alakul ki, amely megdagad, gátolja a légzést, és
akár fulladást is okozhat (a diftéria ezen típusát nevezik
torokgyíknak).
A bőrön a baktérium fekélyt okozhat, melyet “bőrdiftéria “néven
ismernek. Leggyakrabban száraz, félsivatagos területeken fordul elő,
ahol kevésbé adottak a tisztálkodási lehetőségek. Ennél fontosabb
azonban, hogy a baktérium erős toxint termel, amely károsíthatja az
idegrendszer, a végtagok és a nyelési mechanizmus bénulását
okozhatja, sőt a szívet is megtámadhatja.
A penicillin hatásos szer a difétériabaktérium ellen, a toxin
semlegesítésére pedig beszerezhető atioxin.
A fertőzés a bőrnek szennyezett porral való közvetlen érintkezésével
vagy a baktériumgazda fertőző köhögésének belélegzésével terjed. A
bőrdiftéria megelőzhető naponkénti tisztálkodással, a bőr tisztán és
szárazon tartásával.
Az agyhártyagyulladás
Még akkor is kicsi a fertőzés veszélye, ha valaki olyan területre
utazik, ahol éppen kitört a Meningococcus baktérium okozta
agyhártyagyulladás járványa, de meningococcusos védőoltást kell
kapnia annak, aki a járvány idején közeli érintkezésbe kíván kerülni
a helyi lakosokkal.
Azoknak az utazóknak, akiknek eltávolították a lépét, még akkor is
védőoltásban kell részesülniük, ha csak átutaznak az
agyhártyagyulladásos övezeten, mivel náluk a fertőződés veszélye
sokkal nagyobb. Kevesen tudják, hogy rájuk a malária is sokkal
inkább veszélyes.
Azoknak, akik szoros kapcsolatba kerültek Meningococcus baktérium
által fertőződés elkerülése érdekében az érintkezés után négy napon
keresztül antibiotikumot kell szedni. Ugyanakkor hangsúlyozni kell,
hogy a fertőzött betegekkel szoros kapcsolatban lévő személyek nagy
többsége akkor sem kapja el a betegséget, ha semmiféle óvintézkedést
nem tesz.
A lepra
Jelenleg még semmiféle lepra elleni védőoltás nem létezik, és az
utazóknak semmilyen megPrevious gyógyszerre nincs szükségük. A betegség
nagyon kis mértékben fertőző, a legtöbb emberben pedig kialakult
valamilyen mértékű ellenálló képesség, ezért annak az esélye, hogy
bármely utazó leprát kapjon, lényegében egyenlő a nullával. Az
egyetlen lehetséges óvintézkedés, nem hagyjuk, hogy ránk
tüsszentsenek. A lepra kevésbé ijesztő betegség, mint amilyennek az
emberek képzelik.
Lépfene - anthrax
Habára bőr lépfene súlyos megbetegedést okozhat, a betegség csak
enyén fertőző, ezért minimális veszélyt jelent az átlagos utazóra
Az újabb vizsgálatok kiderítették, hogy a szárított vagy nem kellően
cserzet kecskebőrből készített, Haitiról származó kézművesipari
termékek gyakran fertőzöttek lépfene-spórával.
Ne vásároljunk olyan terméket, amely valamelyik fejletlen országban
kecskeszőrből és kecskebőrből készült.
Semmilyen különleges óvintézkedésre vagy védőoltásra nincs szükség,
de tartsuk be a józan ész diktálta szabályokat: ne fogyasszunk félig
főtt vagy sült húst, és ne nyúljunk elhullt állatok teteméhez.
Fertőzések, állatok által terjesztett betegségek:
Lassa-láz
Az emberi fertőzést valószínűleg Nyugat-Afrika legtöbb bozótos
területén élő patkány vizeletének belélegzése okozza. Ez a bizarr
mechanizmus működik azoknál az utazóknál, akik olyan bozótosban
lévő
kunyhóban tartózkodnak, ahol a patkányok a nádba ürítették a
vizeletüket. A Lassa-vírus áthatolhat azoknak az embereknek a
lehorzsolt bőrén is, akik bozótpatkányok által szennyezett területen
dolgoznak.
A közhiedelemmel ellentétben úgy tűnik, hogy kezdeti stádiumban a
Lassa-lázban szenvedő betegek nem nagyon fertőznek, hacsak nem
jelentkeznek náluk légzőszervi zavarok. Az orvosi és ápolószemélyzet
kockázata nagyobb, mert e fertőzés könnyen megkapható vértől,
vizelettől, és más testnedvektől: ezért a ferőzött beteg
laboratóriumi vizsgálatát végző kórházi és egészségügyi dolgozók
egyértelműen veszélyeztetettek.
A háromtól tizenhét napig tartó lappangási időszak után a betegség
fokozatosan lázzal, hidegrázással, fejfájással, izom- és
csontfájdalmakkal, valamint igen rossz közérzettel kezdődik. A
Lassa-láz felismerésének kulcsa a torokfekélyesedéssel járó
torokfájás.
A Marburg- és az Ebola-vírus okozta fertőzés
Mind a Marburg-, mind az Ebola-vírus -fertőzés okozta betegség
hirtelen jelentkező magas lázzal, fejfájással, szem- és hátfájással,
valamint igen rossz közérzettel kezdődik. Néhány nap múlva hányás,
hasmenés és hasi fájdalom lép fel. A betegség kezdete után 4-7
nappal kiütések jelennek meg, és vérzékenység is jelentkezhet.
Sem a Marburg-, sem az Ebola-vírus természetes kórokozó gazdája nem
ismert. Következésképpen Afrika egyetlen bozótos területe sem
tekinthető teljesen kockázatmentesnek, és az utazók által követendő
óvintézkedéseket sem lehet meghatározni. Remélhetőleg a jövőben a
járványos eseteket gyorsan bejelentik, így az utazókat előre lehet
majd figyelmeztetni, hogy kerüljék az ilyen területeket.
Malária
Feltétlenül csökkentsük a szúnyogcsípések kockázatát azzal, hogy
rovarriasztót használunk. Különösen szürkületkor legyünk éberek, mert
az Anopeles szúnyogok akkor kezdenek csípni - bár nem könnyű őket
észrevenni, ha az ember épp egy trópusi verandán foglalatoskodik.
A maláriaparazitának a klorokvinnal szembeni ellenálló képessége
gyakori Ázsiában és Latin-Amerikában, és feltartóztathatatlanul
terjed egyész Afrikában.
A gyógyszerre érzéketlen malária elleni kezelés során először
kininszulfát-kúrát alkalmaznak. Azt követően legalább 12 óra
elteltével 500 mg-os adag követ körülbelül 6-24 órával az első adag
után. Mellékhatásként néhány napig hányinger és szédülés
jelentkezhet.
A súlyfelesleggel rendelkező emberek számára nagyobb adag klorokvin
szükséges.
A vivaxmalária kezelésére kiegészítő gyógyszerként primakvinre van
szükség, mert ez a fajta a májban szunnyad, és visszaesést okozhat.
A gyógyszer mérgező hatással lehet a földközi-tengeri, afrikai és
ázsiai emberek leszármazottaira, ezért a gyógyszer adása előtt
szükséges a vérvizsgálat
Súlyos falciparum fertőzés esetén a kinint vénásan kell beadni.
A vérátömlesztés alkalmanként életet menthet olyan súlyosan beteg
egyéneknél, akiknél a parazitémia - a szervezetben lévő élősködök
aránya - 10 százalék felett van.
A gyógyszeres megelőzés alapvető kérdése, hogy a gyógyszert
feltétlenül be kell szedni, akármilyen gyógyszer vagy
gyógyszer kombináció mellett döntünk is. A megelőzés persze önmagában
még nem ad tökéletes védettséget, így még a legóvatosabb utazó vagy
bevándoró is megkaphatja.
Ne feledjük, hogy a falciparum malária esetleg csak rossz
közérzettel, nem pedig lázzal kezdődik. Fejfájás, hasi fájdalom és
hasmenés is előfordulhat. Természetesen esetenként nehéz a maláriát
megkülönböztetni más fertőző betegségektől, ideértve még az egyszerű
megfázást is. Malária esetén a kezelés korai elkezdése sokkal
döntőbb, mint bármely más fertőző betegségnél, mert ha időben
elkezdik a betegség gyógyítását, akkor annak kimenetele nem lesz
halálos.
Ha a maláriagyanús megbetegedés súlyossá válik, a betegnek, ha
lehet, sürgősen vérvizsgálatot kell kérnie. A legjobb megoldás az,
ha megpróbálunk minél előbb hazatérni vagy legalább a legközelebbi
CITYba eljutni.
Sárgaláz
A sárgaláz alapvetően a trópusi esőerdőkben élő majmok betegsége: az
embereket az esőerdőkben honos szúnyogok fertőzik, aminek az
eredménye a “dzsungelsárgaláz”. Ha egy fertőzött személy ezek után
sűrűn lakott területre utazik, ott a fertőzést már egy másik
szúnyogfajta terjeszti embertől emberre, “CITYi sárgalázat” okozva.
A fertőzés gyakran enyhe és anélkül zajlik le, hogy egyáltalán
tudomás vennénk róla. Nem ritkák azonban a súlyos, sőt életveszélyes
megbetegedések sem. A lappangási idő 3-6 napja után láz, fejfájás,
hasi fájdalom és hányás jelentkezik. Átmeneti javulás után sokk és
vérzés léphet fel, továbbá vese- és májelégtelenségre utaló tünetekre
is lehet számítani. A májelégtelenség sárgasággal párosul - innen a
betegség neve.
Semmilyen különleges gyógyszer nem áll rendelkezésre a sárgaláz
vírusának közvetlen legyőzésére, így a kezelés célja a tünetek
enyhítése és a szövődmények gyógyítása.
Szerencsére a sárgaláz egyike azon kevés arbovírus okozta
fertőzésnek, amely ellen létezik védőoltás. Egyetlen élő,
legyengített vírust tartalmazó injekció aktivizálja az
immunrendszert, és tíz évre védelmet biztosít.
A fonalféreg-betegség
A fonalféreg-betegséget hosszú - akár a 50 centiméteresre megnövő -
fonalszerű férgek okozzák, amelyek a bőrben vagy a bőr alatt,
illetve a nyirokszövetekben tenyésznek. Az emberi fonalféreg-fertőzésnek számos
különböző fajtája ismert. Mindegyik
rovarcsípés útján terjed, és csak meleg éghajlaton fordul elő.
A Lyme-kór
A Lyme-kór olyan fertőző betegség, amelyet kezdetben terjedőben lévő
piros bőrkiütés jellemez, és gyakran fejfájás, izom- és ízületi
fájdalom, valamint hőemelkedés is kísér. Az esetek túlnyomó többsége
a nyári és a kora őszi időszakban fordul elő. A bőrkiütés a csípést követően 3-32 nap múlva jelenik meg. A betegség korai szakaszában
sikeresen gyógyítható szájon át szedhető tetraciklinnel vagy
amoxicillinnel, de ha a betegség megtámadja az ízületeket, a szívet
vagy az idegrendszert, akkor antibiotikumot tartalmazó injekcióra
van szükség.
Ha olyan helyen tartózkodunk a szabadban, ahol a Lyme-kór előfordul,
tűrjük be a nadrág szárát a zokniba, este pedig feltétlenül
vizsgáljuk meg, nincs-e bennünk kullancs.
Ha beágyazott kullancsot találunk, csipesz segítségével lassan
húzzuk ki a bőrből.
Ha a csípést követő napokban vagy hetekben a Lyme-kór tünetei
jelentkeznek, különösképpen ha piros kiütést látunk a csípés helyén,
azonnali orvosi ellátásra van szükségünk.
Az afrikai álomkór
Nyugat- és Közép-Afrikában az álomkór lassabban kifejlődő válfaját,
a gambiai álomkórt a folyók és patakok mentén tenyésző cecelegyek
csípése terjeszti emberről emberre. A fertőzés első jeleként
kelésszerű duzzanat tűnik elő, amely a cecelégy csípésének helyén,
leghamarabb a csípést követő 5. napon jelenik meg. A csípés után
néhány órával láthatóvá váló duzzanat általában allergiás természetű
és nem a trypanosoma fertőzés jele. A láz két-három héten belül
jelentkezhet súlyos betegség kíséretében, amely gyakran a központi
idegrendszer fertőződéséhez és a betegségre jellemző nappali
álmossághoz vezet.
Bár az álomkóros betegek túlnyomó többsége megfellő gyógyszeres
kezeléssel gyógyítható, a hatékony gyógyszerek régimódiak és
kockázatosak, ezért a kezelést tapasztalt orvosnak kell végeznie.
A megelőzés alapvetően a cecelégy csípésének elkerülésén múlik. Ezek
a legyek nappal aktívak, és körülbelül akkorák, mint egy közönséges
házilégy. Hegyes, kiálló szívószervük van, és pihanéskor a
szárnyukkal beborítják a hátukat. A cecelegyeket vonzzák a nagy,
mozgó tárgyak, továbbá bizonyos illatok és színek, például a
sötétkék.
A pestis
Az emberi pestises megbetegedés négy tényező kölcsönhatásának az
eredménye.
1. Az első a kiváltó ok - a Yersinia pestis nevű baktérium.
2. A második egy rovari baktériumhordozó - a közvetítő; a bolha
különböző fajtái
3. A harmadik egy rágcsáló vagy más emlősállat mint kórokozógazda.
4. A negyedik az emberi baktériumgazda.
Az embernél a bubópestis tünetei váratlanul, a fertőződés után
kettő-hét nappal jelentkeznek. Jellemző a magas láz, fejfájás,
izomfájdalom, hidegrázás és általános fájdalom az ágyékban vagy a
hónaljban. A fájdalmat egy bubo - begyulladt nyirokcsomó -
kialakulása okozza, amely a tünetek kifejlődése után kis idővel meg
is nagyobbodhat.
Néhány betegben egyáltalán nem keletkeznek bubók. Az ilyen eseteket
elsődleges szepszises pestisnek nevezik.
A nem kezelt bubópestis gyorsan kifejlődik, és a baktériumok a
nyirokrendszeren és a vérkeringésen keresztül más szöveteket és
szerveket is megfertőznek, így a tüdőt is. Amikor a fertőzés a
tüdőbe jut, fertőző tüdőgyulladás alakulhat ki. Ez lehetővé teszi,
hogy a baktériumok köhögéssel, cseppfertőzéssel emberről emberre
terjedjenek.
A pestis elleni védőoltás kereskedelmi forgalomban kapható, de nem
célszerű beoltani az egész lakosságot vagy azokat az alkalmi
utazókat, akik pestises területre látogatnak. A védőoltás azoknak
fontos, akik laboratóriumban dolgoznak az élőlényekkel, továbbá
azoknak, akik rendszeresen érintkeznek kórokozógazdákkal és/vagy a
betegség közvetítőivel.
A tífusz
A tífusz minden fajtáját a rickettsia okozza, amely igen kicsi
baktériumhoz hasonlít.
A kiütéses tífusz
Ezt a betegséget az emberi tetű terjeszti. Az élőlény a tetű
ürülékével terjed, és akkor fertőz, ha belevakarják a bőrbe, vagy ha
az ürüléket a porral belélegzik.
A patkánybolhatífusz
Ez a betegség nagyon hasonlít a kiütéses tífuszhoz, de általában
enyhébb lefolyású. A fertőzést a rágcsálók által fertőzött bolhák
ürüléke közvetíti. Szórványosan emberi fertőzések is előfordulhatnak,
ha az emberek patkányokkal fertőzött épületben tartózkodnak, és ott
a patkányokon élősködő bolhák megtámadják őket. A tífusz legtöbb
fajtája vidéken fertőz, de a patkánybolhatífusz gyakran fertőz a
CITYokban is. Alkalmanként a járvány hirtelen üti fel a fejét.
A kullancsláz
A Földközi-tengert övező országokban a kullancslázat néha a
kutyakullancs terjeszti. Dél-Afrikában a bozótos síkságon keresztül
gyaloglók a szarvasmarhán vagy a vadállatokon élősködő kullancstól
kaphatják el a tífusznak ezt a fajtáját.
A trópusi tífusz
Ez a betegség Ázsia és a Csendes-óceán szigeteinek jellemző
betegsége. A fertőzés kórokozóját a rágcsálók és a rajtuk élősködő
atkák hordozzák. Ha egyszer az atkapopuláció megfertőződött, sok
évig veszélyes marad, mert a rickettsiák az egyik atkagenerációról
közvetlenül a másikra mennek át.
Jelenleg a tífusz egyetlen fajtája ellen sincs forgalomban védőoltás.
Azok, akik bozótos trópusi területen haladnak keresztül, feltétlenül
vizsgálják át magukat, és távolítsák el a bőrükben esetleg ott
tanyázó kullancsokat. A négyóránként bőrbe dörzsölt riasztószerek,
például a dimetil-ftallát, hatékony védelmet nyújtanak a kullancsok
és atkák ellen. Bárki, aki Délkelet-Ázsia bozótos területein
szeretne barangolni, feltétlenül benzil-benzoát és dibutil-ftalát
keverékével átitatott csizmát és nadrágot viseljen.
A kutyák számos fertőzés lehetséges forrásai. Ajánlott a kullancsokat
még azelőtt eltávolítani a kutyából, hogy a fertőzés ránk terjedne.
Ital, nő, szerencsejáték
Ital:
Sok külföldön történt baleset okozója az alkohol. Ne felejtsük el,
hogy az italokat nem feltétlenül a megszokott mércék szerint mérik
és alkoholtartalmuk is különbözhet. A megengedett véralkoholszint
sok országban alacsony, és nagy a valószínűsége annak, hogy az
autósokat vizsgálatnak vetik alá. A bírság pedig általában nagy
összegű. Az utasbiztosítások gyakran nem nyújtanak kártérítést olyan
balesetekért, sérülésekért vagy veszteségekért, amelyek alkoholos
befolyásoltság alatt következtek be.
Az ivóvizet jóddal kell sterilizálni, vagy fel kell forralni.
Gyakran könnyű forró teát kapni. Ne használjon jeget! A palackozott
italokat az ön jelenlétében nyittassa fel. A szénsavas ital
biztonságosabb. A trópusokon kóstolja meg a fiatal kókuszdiót (ez
körülbelül fél liter édes levet tartalmaz - hozzon magával
szívószálat). Ne igyon utcai árusnál vett gyümölcslevet! Szokjon le
a jégkocka használatáról! Még fogmosáshoz se használjon csapvizet!
Nő:
A szexuális úton terjedő betegségek kockázati tényezői az egyén
viselkedésétől függnek.
Az emberek különbözőképpen viselkednek, amikor utaznak. A turisták
utazásának célja, hogy új kalandokat, új élményeket és új barátokat
szerezzenek. Természetesen ennek a nemi élet is része. Néha a szex
az utazás egyetlen célja, amint azt az Ázsia egyes részein egyre
jobban virágzó “szexturizmus” is bizonyítja. Az otthoni környezet
megszokott normái ilyenkor nem szabályozzák a viselkedést. A
legveszélyeztetettebbek a családjuk nélkül utazó személyek, például az
üzletemberek, a katonák, a tengerészek és a bevándorlók.
Minél több szexuális partnere van valakinek, annál nagyobb annak a
kockázata, hogy nemi betegséget kap, majd terjeszt. A fertőzés aránya
a válogatás nélkül homoszexuális kapcsolatot létesítők körében
nagyon magas.
Minél gyakoribb a szexuális kapcsolat, annál nagyobb a fertőződés
kockázata. A férfiaknál például a fertőzött partnerrel való minden
egyes érintkezés esetén 20-35 százalék az esélye a gonorrhoeával való
fertőződének.
bizonyos személyek köztudottan nagyon veszélyeztetettek. Ide
tartoznak a kábítószert vénásan beadók, a homoszexuálisok, a
prostituálta, azok a fiatalok, akik gyakran váltogatják szexuális
partnerüket, továbbá a biszexuális férfiak.
A megkapható betegségek skálája nagyon széles, és közülük az ember
egyszerre rengeteggel fertőződhet. Ráadásul ezekkel a betegségekkel
szemben nem lehet védettséget szerezni, így szükséges óvintézkedések
megtétele nélkül fennáll az újrafertőződés lehetősége is.
Némely nemi úton terjedő fertőzés, például a lapostetvesség,
egyszerűen csak kellemetlen. A herpesz kiújulhat, különösen makacs
lehet, és valószínűleg kapcsolatban áll a méhnyakrákkal is. A
gonorhoea és a chlamydia meddőséget és fájdalmas, legyöngítő
medencefertőzést okozhat. A Lymphogranuloma venereum a nemi szervek
alakjának rendellenes elváltozását okozhatja. A szifilisz elmebajhoz
és az idegrendszer, a szív és az erek károsodásához vezethet. Az
AIDS nem a “melegek pesise”, olyan veszély, amellyel minden
szexuálisan aktív utazónak, legyen az férfi vagy nő, komolyan
számolni kell.
Szerencsejáték:
A világ számos CITYa híres a szerencsejátékairól, és ha valaki
szerencsejátékra adja a fejét nem árt néhány alapszabályt betartani.
Például, hogy előre gondoljuk meg mennyi pénzzel indulunk el
játszani. Legyünk vele tisztában, hogy ezt az összeget
elveszthetjük, de legyünk benne biztosak, hogy akkor se történjen
semmi probléma.
Azok, akik azért játszanak, hogy több pénzre tegyenek szert, majdnem
biztos, hogy a meglévő vagyonukat is elveszítik.
Tehát szórakozásból próbáljuk ki szerencsénket és mert ilyenfajta
szórakozásra nincs mindig lehetőség.
Veszélyes lehet azonban az “utcai szerencsejáték”. Sok helyen nem
tiszta játékot játsza, vagy csalnak, és így biztos a veszteség. Ne
dőljünk be a csalogató lehetőségeknek, mert nagy a valószínűsége
annak, hogy csak a turisták megkopasztására megy ki a játék.
|
|
